Itámnak
2006.08.08. 18:33
Száraz szemekkel szilárdan álltam a földön... vártam - sejtjeimbe kódolt bizonyosság voltál - Te tanítottál érezni, fájni pacsirták énekével magasba szállni s sírni is újra te tanítottál Lesült bőröm alatt a strandon nem is érdekelt, sose figyelted jelentéktelen, apró foltot hagyott-e már, s hányat hagyott az élet Nekünk jó ez így, nincs is más álmunk nézd, elirigylik méltóságunk s bámulnak ránk az emberek
|